Skip to content

A macskából kutya lesz, az almából egér

Hurrá, kacabajka! – Ősbemutató a Napsugár Bábszínházban

Ősbemutató volt szeptember 29-én a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban. Tarbay Ede: Hurrá, kacabajka! című meséjére a Bábjátékos kiskönyvtár sorozatban Márkó Eszter bukkant rá, átírta és meg is rendezte az előadást, amelyhez Lovas Gábor komponálta a zenét. Az új évad első bemutatójára az óvodásokat és a kisiskolásokat várják, de a szellemes szöveg és a szép zene biztos a nagyobbakat is elszórakoztatja.
(Niedzielsky Katalin kritikája)

Különös ez a mese, már a címe is az. Hurrá, kacabajka! Vidáman hangzik, de mit jelent a második szó? Kacabajka? A csengése kacatra, limlomra, cókmókra, ócskaságra utal. S ha így gondolkodunk, nem is járunk messze az igazságtól. Főhősünk ugyanis nem tündér, mesés lény, még csak nem is kisgyerek vagy állat, hanem tárgy, régi, használaton kívüli, elhagyott cirkuszi kocsi. (A kacabajka szó első jelentése egyébként női kabát, bő otthoni ruha, az itt érdekes másodikba pedig még a bolhapiac is belefér.)
A nyelvészetből most vissza a színpadra! Régi kocsi, magányos, de nem ócska! Szép pirosra festették, lámpái helyén nagy szemek pislognak, életre keltve az autót, aki még beszélni is tud! Egykor jobb sorsra volt érdemes, a régi szép időket idézi, nosztalgiázik, s közben megelevenedik a múlt, amikor még cirkuszi társulatokat szállított, zajlott benne az élet. Szélvédőjén – mint valami képernyőn – életre kel a társulat, mindenki, aki a lakója volt, akitől tanult valamit. Rezitől például azt, hogy szeressünk játszani. A kocsi poronddá, paravánná változik, a szélvédőn miniatűr bábjátékosok jelennek meg, a zene nagyszerű, viszi előre a történetet, jellemzi a figurákat, karaktereket. Bella bellissima, a kötéltáncos lép fel, utána a vén Kormos, a lovak cimborája, az öreg lovász, akitől Kacabajka türelmet, bölcsességet tanult. Végül utolsó gazdája, Akaki Makaki, más néven Csiribiri következik, aki a varázslat tudományára oktatta.
A miniatűr cirkusz után jelentváltás, a porondon megjelennek a színészek is, először Alma érkezik, Kacabajka felvilágosítja, hogy mindenkiben bízni kell. De az Alma hozzáteszi: kivéve a Hernyóban, mert az éppen fel akarja falni. Az éhes Hernyó után a Macska lép színre, kötőszódala fantasztikus replika: „végülis, azonban, miszerint, ellenben, meglehet…” Büszke magára, mert ő a világ egyetlen kék Macskája. Vagy nem? Hát nem. Kacabajka varázsol, és jön még egy kék Macska, a Hernyó alakul át cicává. A varázslattal a régi kocsi talán móresre akarja tanítani a dicsekvő állatot? A sajtdal újabb bravúr, a második hókuszpókuszra az Almából lesz Egér, és máris szól az egér dala, az első macska kutyául érzi magát, kutyává is változik. Itt már nehéz követni, ki kicsoda, melyik tulajdonnév és melyik köznév, mit írjak nagy- és mit kisbetűvel. A zene egyre briliánsabb, ahogyan váltogatja a jellemeket, fokozza a feszültséget.
Végül mindenki beköltözhet, otthonra lelhet a cirkuszi kocsiban. A feltétel, hogy a lakók nem bántják egymást, máris minden jobbra fordul, happy end lesz, megértés és szeretet.
Márkó Eszter színész, rendező, író a bicskei könyvtárban bukkant rá erre a mesére a Bábjátékos kiskönyvtár című sorozat egyik füzetében. Mint mondta, három darabot ajánlott a Napsugár Bábszínháznak, és elmesélése alapján közösen választották Tarbay Ede művét. A 45 perces előadáshoz azonban a szöveg rövid volt, „fel kellett építeni”. Amikor eldöntötték, hogy zenés produkció lesz, Márkó Eszter elkezdte írni a dalszövegeket és a prózába is „eléggé belenyúlt”. Lovas Gábornak folyamatosan küldte a szövegeket, amikre rögtön megszületett a zene.
Tarbay Ede József Attila- és több állami díjjal kitüntetett költő, író, dramaturg örömmel fogadta a megkeresést, tetszettek neki a dalok, a felvételek, a hatvanas évekből származó mese átdolgozása. Emlékszik még Lenkefi Konrádra, és külön örül annak, hogy a Napsugár Bábszínház még nem felejtette el a nevét.
– Sok gyermekelőadást rendeztem már, főleg színészekkel és egy-egy bábbal. Mindig megkérdezem, mit játszanak a színházban, és ha székely népmeséket már öt éve, akkor úgy gondolom, valami mást kell csinálni – mondta Márkó Eszter rendező. – A darabválasztásnál ebben az esetben a változás varázsa vonzott, az, hogy különböző hatásokra miképpen változunk meg, illetve hogyan lehet minél több dolgot a színpadon megvalósítani, például felépíteni a karaktereket. Ebben nagy segítségemre volt a kitűnő zene. Hogyan tud a macska kutyául létezni a karakterében meg a tartásában? És az alma egérként? A hernyó macskaként?
Arra a kérdésre, hogy melyik korosztályhoz szól leginkább az előadás, Márkó Eszter úgy válaszolt, hogy a kollégái szerint inkább a kisebbeknek. De ő szeretné azt hinni, hogy a nagyok is fogják élvezni, a 11-12 évesek akár többet is értenek belőle, vagy mást, és a zene is viszi a nagyon mai és sokrétű történetet. Úgy véli, akár a kísérő felnőttek is elcsípnek belőle egy kis zenét vagy valamit, ami megfogja a szívüket.
Kacabajkát Lovas Gábor, a többi szereplőt Gyarmati Éva, Biró Gyula és Czumbil Örs kelti életre, a bábokat, díszletet Lenkefi Zoltán és L. Deák Réka tervezte. Az évadnyitó előadást az óvodás és kisiskolás nézőinek ajánlja a Napsugár Bábszínház.

Niedzielsky Katalin

You may also like...