A bomlás virágai

Na, akkor most van az a pont, amikor a bomlás virágai nyiladozni kezdenek. A színészek és rendezők elértek abba az állapotba, amikor a szabad asszociáció és a kreativitás eredményeképp poén poént szül harsány nevetések közepette.

Így lesz például Biccből Bucc, Bricc, Schotch, stampó, végül Spiccé válik. Megtudjuk, hogy a katicák nem járnak magas sarkúban. Szem nem marad szárazon, amikor erre Orsi bejelenti: „A katicák rendkívül slampos állatok. Olvastam valahol”. Mindezt akkor, amikor hanyag mozdulattal Czumbil Örs elé veti piros lábbelijeit. Antal Attila vevő a hülyeségre: „Akkor ezt játsszuk is ki!” Majd hozzáteszi: „Nem biztos, hogy a közönségnek is olyan jó lesz, mint ma nekünk.” Megnyugtatásul közlöm: vasárnap 15 órától a közönségnek is olyan jó lesz.

Amikor azt gondoljuk, hogy ezt már nem lehet fokozni, akkor a másik próbateremben Presits Tamás szenzációs jelenetébe botlunk. Az Utolsó Sárkányt alakító színész bemutatja, hogy egy lombfúvó kisgéppel, nos, nem csak lombot lehet fújni. És így nem kell kitennünk a 18-as karikát. A hangulat hasonló, mint az előző teremben. Kovács Petra meg is jegyzi: „Azt fogják hinni, végig be voltunk tépve.” Erre Presits pontosít: „Téptük magunkat egész hétvégén, hogy jó legyen.”

Bizony, színészek, rendezők, író, zenészek, technikusok, díszlettervezők, két bábszínháznyi ember megfeszítetten dolgozik, hogy vasárnap 3 órakor 3 fantasztikus előadást láthasson a nagyérdemű.

Az irány jó!