Kalandok a Furfangos-szigeten

A Napsugár előadása óvodásoknak és kisiskolásoknak

Az elvarázsolt egérkisasszony bemutatójával kezdte idei évadát a Békéscsabai Napsugár Bábszínház. Bálint Ágnes meséjéből Czipott Gábor rendezte az előadást, a premiert október 11-én, szombaton délután tartotta a társulat az Ibsen Stúdiószínházban.

(Niedzielsky Katalin írása)

Az óvodás és kisiskolás bérlet első előadására nagyon sok szülő, nagyszülő hozta el csemetéit, feltűnően sok fiatal házaspár érkezett egészen pici, karon ülő gyermekkel. Cukoranyó kedves házikója, a szép színek, a barátságos díszlet és a kellemes zene gyorsan megérintette a közönséget. A főszereplő egerek, Fáni és Surranó olyan ízléses, ölelni való kis bábok, akiket könnyű a szívünkbe zárni. Még Hercsula macska, az örök ellenség is szeretni való. Valdemár, a cégérveréb titokzatos kulcsfigura, aki humorosan igazgatja, mozdítja előre az eseményeket. Megtudjuk: Cukoranyó befogadja Fánit, hogy ne fázzon szegény kisegér a hideg télben, mézeskalácsot sütnek együtt. A veréb cukkolására Fáni sajnos nem tudja megállni, hogy ne dézsmálja meg a süteményt, ezért boszorkánnyá változik, és seprűjével elrepül. Furfangos-szigeten nagy kalandok várják ezután szereplőinket, megismerkedünk a nyulakkal és a vasorrú bábával is.

A változatos látvány és a vidám mese teljesen leköti az apróságokat, csak itt-ott hangzik fel egy-két kérdés: Ki az a madár? Hol van az egér? Az ötletes, ízléses forgószínpad ugyanis mézeskalács-házikóról hol erdőre, szigetre vált, máskor házak és a macska otthona tárul elénk. A figurák jönnek, mennek, egymást keresik, ezért hiányolják az aprónépek időnként némelyik kedvencüket. A gyerekek tátott szájjal követik az eseményeket, nincs egy pisszenés se, kíváncsian várják a fejleményeket.

Czipott Gábor kerek, szép előadást rendezett a legkisebb közönségnek, az óvodásoknak és kisiskolásoknak; és gondosan ügyelt arra, hogy a gyerekek türelmét éppen csak addig vegye igénybe, amíg lehet. Mozgalmas, mégis kiegyensúlyozott a negyven perces játék, jó helyen változik a színpadkép, hatásos a látvány. Dicséretes, hogy nincs fölösleges ordítás, nagy hangerő.

A díszlet-, báb- és jelmeztervező a kecskeméti Grosschmid Erik, aki tiszta, szép, vidám látványvilágot teremtett a színpadon, ízléses, tetszetős bábokat alkotott, az összképre végig jó ránézni. Az elvarázsolt egérkisasszony című bábelőadás látványos, igényes, értékes produkció, megtekintése a felnőttnek is örömöt szerez.

Mindig fontos pillanat, amikor előadás után a bábszínészek kijönnek a paraván elé, és meglátjuk, kik mozgatták a szereplőket, kik kölcsönözték nekik a hangjukat. A mese hőseit most Balázs Csongor, Csortán Zsóka, Czumbil Emőke, Czumbil Örs és Szőts Orsi keltette életre. A gyerekek tapsa után Lenkefi Zoltán igazgató megköszönte és egy-egy szál sárga rózsával jutalmazta az alkotók munkáját.

Lenkefi Zoltántól megtudtam: az új évad műsortervének összeállításakor az volt a vezérelv, hogy lehetőleg békéscsabai alkotók produkcióit vigyék színpadra, olyan szerzőket válogassanak, akik helyi kötődésűek, vagy a város szülöttei. A békéscsabai Pribojszki Mátyás ilyen alkotó, egyéni hangvételű blues dallamokat komponált a meséhez. Az alkotótársak egyébként folyamatosan hozzák az ötleteket, azokból szemezgetnek, a repertoár igazi csapat-, azaz műhelymunka eredményeként áll össze.

Bálint Ágnes meséit sok színház játszotta, játssza országszerte, de Az elvarázsolt egérkisasszonyt eddig csak a Budapesti Bábszínház mutatta be a 80-as években, és nem ment a tévében sem – mondta Lenkefi Zoltán. Czipott Gábor ötlete volt, hogy a Napsugár Békéscsabán tartson országos ősbemutatót. A 3-5, illetve a 6-11 éves korosztálynak ajánlják az előadást, hétvégeken is játsszák, hogy a családok együtt látogathassák.

Az idén indította a bábszínház a matricagyűjtést, ami azt jelenti, hogy azokat, akik év végéig a legtöbb hétvégi előadáson jártak, a legtöbb matricát gyűjtötték össze, tiszteletbeli társulati tagokká fogadják. A fotójuk kikerül a falra, és egy éven át a szülőkkel együtt ajándékba kapják a bérletet. A nyilvános évadnyitón, illetve a bábszínház honlapján meghirdetett versenynek az évadzáró ünnepségen tartják az eredményhirdetését, a sorsolást, ott adják át az ajándékokat. Azt szeretnék elérni, hogy minél többen jöjjenek hétvégenként a színházba, a gyűjtésről pedig az a tapasztalat, hogy a gyerekeknek az olyan játék, amire szívesen vállalkoznak.

Az igazgató hangsúlyozta: a bemutatókról előző évben döntenek, és egy-egy produkción általában három hónapig dolgozik legalább húsz ember. Egy-egy darabot általában négy hétig játszanak két korosztály számára.

A közönségszervezés régen úgy történt, hogy sorra keresték az óvodákat, iskolákat, amelyek utána elhozták a csoportjaikat, de mára elérték, hogy az intézmények és a családok keresik a színházat, jönnek maguktól. S a napsugaras produkciók látogatottsága évről évre nő. A cél pedig változatlan: a gyerekeknek értékes élményt adni, a fantáziájukat megmozgatni, esztétikai érzéküket, szókincsüket fejleszteni, ami manapság minőségi, művészi eszközökkel nem is olyan egyszerű.

A jegyeladásnak nagy lendületet adott, amikor 2010-ben az Ibsen Házba költöztek. Két éve a Napsugár Bábszínházat a VOSZ Békés Megyei Egyesülete Príma-díjjal tüntette ki, és az elismeréssel járó egy millió forintból pályázatot írtak ki hátrányos helyzetű óvodák számára. Az intézmények bérletének felét állják, miközben folyamatosan vállalkozókat keresnek további programok finanszírozására.

Az elvarázsolt egérkisasszonnyal október 21-éig, sőt még novemberben is majdnem naponta találkozhatnak az óvodások és a kisiskolások a Napsugár Bábszínházban.

Niedzielsky Katalin