Dráma a drámában

Kedves olvasó! Kezdjük ismét egy kvízkérdéssel:

Milyen lehet annak a próbának a hangulata, ahol a darab szereposztásában a következő karaktereket találjuk:

KÁ, kis földalatti lény, notórius konfliktuskerülő

JÉ, kis földalatti lény, céltudatosságra törekvő

TIBORC, frissdiplomás fúrópajzs-kezelő, valaha ő is volt fiatal

BRONSON, kis földalatti haver, gyorsítókon él

ORDONÁNC GYÖRGY, a legfőbb miniszter

A DOKTOR, a legfőbb miniszter jobb keze

ZSURNÁL ZSÓKA, újságíróasszony, örök szélmalomharcos

PITTBULL KUTYA, széplélek

a.) fagyos

b.) fergeteges

c.) csendes

Nos lássuk! Asztalok egymáson, a középső aljában három szereplő: a nagy hangú munkavédelmi sisak, jobbján és balján két, tenyérre rajzolt szereplő: Ká és Jé. A tenyérlények bizonytalanok, nem értik mi történik körülöttük, Tiborc egyszerű,de határozott. Szőts Orsi egyik kezén ugye a lény, a másikban egy akkus fúró. Látható élvezettel indítja be véletlenszerűen, amivel majdnem kilyukasztja a lényt.

Aracs Eszter hangos vívódása: A dömper figurát keresem még egy kicsit! De mit nekem egy dömper! megakasztja a próbát, röhög a csapat. Bartal Kiss Rita nem engedi szétesni a társaságot: Haladjunk, menjünk végig a jeleneteken. Rita fejében összeállt a kép, amelyre utalt korábban, és tudja, mennyi idő kell ahhoz, hogy a színpadon is összeálljon.

És megtörténik a baj, beszakad az alagút, azaz az egyik asztal hangos robajjal lezuhan. A következő dialógust név nélkül közölném:

–          Be is szartam!

–          Azt éreztem akkor?

–          Csak a fél mellemet vitte le. Nem baj, pont azt nem szerettem. Kisebb volt, mint a másik.

–          Na, ezt írd meg a blogba! Hadd tudja meg az egész világ!

–          Már csak négyen vagyunk. A próbák egyre nehezebbek…

A rendezőnek is erőt kell vennie magán, de haladni kell. Hogy a dráma fokozódjék, Terjék Attila horzsolt, vérző lábbal folytatja a munkát. Hiába a sérülés, Attilának szerepe szerint squasholnia kell. Van valahol egy squash ütő? Egy palacsintasütő is jó lesz. És Lenkefi Zoli már hozza is az utóbbit. Egy valamirevaló bábszínházban ne lenne palacsintasütő?

/Varga Tamás blogja/