Skip to content

A rendező játssza az egész mesét

Újra Világszép nádszálkisasszony, most élő zenével

 

A Világszép nádszálkisasszonnyal nyitotta 2016-17-es évadját október 8-án délután a Békéscsabai Napsugár Bábszínház. Benedek Elek gyönyörű meséjét Csortán Zsóka álmodta színpadra és játszotta el remekül, megteremtve a monodráma bábos változatát. A magyar népmesék csodálatos motívumvilágát -nyelvben és képekben – a Berbécs Zenekar tagjai, a művészi díszlet és az ötletes bábok keltették életre. Az előadást a színpadi eszközök kivételes harmóniája emelte magas színvonalra.

(Niedzielsky Katalin kritikája)

Sokan emlékszünk még gyermekkorunk egyik kedvencére, vagy éppen a gyermekeinknek felolvasott mesére a nádszálba rejtett szépséges kisasszonyról és a király kisebbik fiáról, aki kiszabadításáért és keze elnyeréséért indul a nagyvilágba. A Napsugár szombati bemutatója felidézte a mesehős kalandos útját erdőn, a rengetegen át, hegyek között; jártunk a bátor fiúval a Föld kapujában, a Nap pitvarában. Újra átéltük a veszélyeket, de tapasztalhattuk azt is, hogy hősünk célja eléréséhez mindig talált segítőkre; szoptatós dajkája látta el jó tanáccsal, hű társa, a táltos paripa szállította. Furulyaszó győzte le a sárkányt, a hajnal segítette a fiút, hogy eljusson végül a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetére, ahol megtalálja a világ legszebb lányát, a későbbi feleségét rejtő nádszálat.

Az előadás sötétben, gyertyagyújtással és sirató népdallal kezdődik, de a szereplők, bábok, maszkok bemutatásához már vidám zene szól. A színpadképet egy hármasoltárra utaló építmény, paraván uralja, amelyen tulipán alakú ablakok nyílnak, felvonultatva a játék magyaros motívumokba, népi hímzésbe, mézeskalácsba öltöztetett arcait. Minden szereplőt egyedül Csortán Zsóka mozgat, kelt életre hol elegáns, hol katonás tánclépésekkel, hangját a jellemek, helyzetek szerint líraira vagy vidámra változtatja. Ruhája a hármasoltás színeivel harmonizál: kék, szürke, zöld. A színész hol finoman beleolvad a háttérbe, hol határozottan kiemelkedik játékával.

A 2010-es ősbemutató felújított változatát láthatja a közönség szombattól a korábbi Ibsen, júniustól Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadást hat éve is Csortán Zsóka rendezte és vitte a hátán egyedül. Így volt ez most is, végtelennek tűnő energiával játszotta el Benedek Elek összes figuráját. Segítője a paraván mögött Czumbil Emőke. A zenekar tagjai – Rákóczi Antal, Lovas Gábor, Pribojszky Ferenc és Schäfer Szilveszter – nemcsak hangulatot varázsolt az előadáshoz, hanem az egész produkció alatt nagyszerű zenéléssel festette alá a történetet, hangsúlyozta a karaktereket. A zenét Jankov Gyöngyvér válogatta, társzeneszerzőként közreműködött Pribojszky Ferenc és Schäfer Szilveszter.

Az előadás Csortán Zsóka nagyszerű teljesítményének köszönhetően monojátéknak tűnhet, de a mese teljes kiállításában igazi csapatmunka érvényesült. A jellegzetes, gazdag magyar mesevilágot igényesen tükröző díszletet Berta János, Lenkefi Zoltán és Szőts Orsolya tervezte. Csodálatos összhang uralkodott a színpadon. Az ötletes bábok és a kedves dalszövegek alkotója szintén Szőts Orsolya, de a rendező-főszereplő minden területhez saját ötletekkel szolgált. Így jöhetett létre az a kivételes harmónia, ami bárcsak gyakrabban érvényes lenne színpadi produkciókra.

Csortán Zsóka az előadás után elmondta, hogy gyermekkorában kedvenc meséje volt a Világszép nádszálkisasszony, amit mindenképp meg akart egyszer rendezni. Az ősbemutatón még felvételről szólt a muzsika, de a társulat meggyőződése, hogy az élő zenés változat sokkal élvezetesebb, hatásosabb.

  • Az a felfogásom, hogy ha egyedül viszem színpadra a játékot, még jobban klappolni kell mindennek – hangsúlyozta a színész-rendező. – A mesében nagyon sok a szimbólum, oltár, hármasegység, élet, halál. Ettől függetlenül a kicsik is jöhetnek az előadásra, a művészeti nevelést érdemes korán elkezdeni. A sok változás, a zene leköti az óvodásokat is, a díszlet színes, nagyon szeretik a gyerekek, a szimbolikából a nagyobbak természetesen többet értenek.

A zenés mesét az alkotók az óvodásoknak, a négytől nyolcéves korú gyermekeknek ajánlják. Hozzátenném, hogy az őket kísérő nagyobb testvérek, szülők, nagyszülők, pedagógusok sem fognak unatkozni, kiváló színházi élménnyel lesznek gazdagabbak, ha megnézik a Világszép nádszálkisasszonyt.

Niedzielsky Katalin

You may also like...