A mese és a rendező egymásra talált
A repülő kastély új zenével
Kormos István meséjét, A repülő kastély felújított változatát mutatta be a Békéscsabai Napsugár Bábszínház február 18-án, szombaton délután. Az előadást, amelyre az 5-9 éves korosztályt várják, Rumi László rendezte.
(Niedzielsky Katalin kritikája)
A szokásos „Mikor kezdődik már?” kérdések közül vékony hangocska vált ki a nézőtéren: „Honnan jön a zene?” A fogékony fülecskék felfedezték a szép népzenét, amely már a zenészek bejövetele előtt megadta az alaphangot az előadás kezdetéhez. Aztán hamarosan bevonultak a muzsikusok, és kezdődhetett a játék.
Két narrátor Almafia János, a legkisebb fiú történetébe avatta be az izgatott publikumot. Megtudtuk, hősünk két bátyja, Péter és Miklós után indul el szerencsét próbálni. S ahogyan azt a népmesékből már jól ismerjük, számos kaland, megpróbáltatás nehezíti az útját, míg végül célba ér.
Két idősebb fivérével ellentétben János, a harmadik testvér képes ellenállni minden kísértésnek, ennek köszönheti, hogy eljut a tündéri beavatásig a sötétség kastélyában. Ezután már könnyedén legyőzi a kútnál az élet vizét őrző fenevadat. Sőt még arra is futja erejéből, hogy a kakassá változtatott tündérherceg elrabolt menyasszonyát kiszabadítsa Kilenctenger mélyéről, a kristály palotából. Végül pedig legyőzi a sárkányt, kiszabadítja szerelmét.
Az előadást igényes népmesei motívumok, ötletes színpadi megoldások keltik életre. A két narrátor bevezetője után három szalagon piros alma érkezik, azokból születik meg a három kisbaba. Majd három színész játssza el egy bábbal a testvérek felcseperedését.
A szellemes rímekre nagyokat nevetnek a gyerekek a nézőtéren, és értékelik a szép koreográfiát, bábmozgatást is. Mögöttem az egyik kis szakértő azt kérdezi anyukájától: Irányítják, ugye? A kalandokhoz színes képek, szalagok, kellékek imitálják a tengert, a rózsakertet. Amikor a mérgező virágot megérinti és összeesik a fiú, egy kisgyerek aggódva kérdezi: Most meghalt? Sok funkciós dobogón zajlanak az események, a résekből hol virág nyílik, hol selyemszalagot húznak ki, máskor polcok, lámpák kerülnek elő. A háttérben az elesett fivérek lelke halként, gyíkként távozik. Feltűnően esztétikus, harmonikus a változatos látvány.
A mesét Balázs Csongor, Biró Gyula, Czipott Gábor, Czumbil Örs, Soós Emőke és Szőts Orsi játéka teszi élvezetessé. Lovas Gábor, Rákóczi Antal és Hlásznyik Attila a színpad oldalán nemcsak a zenei aláfestést szolgáltatja, hanem együtt játszik a színészekkel.
A bábokat és a kulisszákat Sebestyén János tervezte, Szokolay „Dongó” Balázs és Bolya Mátyás zenéje szól.
Rumi László az előadás születéséről elmondta, hogy „a mese és a rendező egymást találta meg”, az első bemutatót öt éve tartották a Napsugár Bábszínházban, most az alaposan felújított változat került színre.
– Akkor a színészek zenéltek, most önálló zenekar játszik, és ezáltal felszabadult sok művészi erő a játékra. Mivel Lovas Gábor több hangszert is megszólaltat, felfrissítettük a zenét – magyarázta a rendező.
Kormos István Az égigérő fa című gyűjteményének 11 verses meséjéből Rumi László már kilencet megrendezett, és tervezi, hogy a maradék kettő is színpadra kerüljön.
Elsőként a címadó mesét, Az égigérő fát vitte színre a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban, majd Kecskeméten a Macskahercegnőt. Úgy véli, öt éven felül bárki jól szórakozhat az előadáson, de a legkisebbeknek inkább a babaszínházat ajánlja.
A rendező azt is kifejtette, hogy a szép, harmonikus díszletre mindig törekszenek, hiszen a bábszínház feladata az is, hogy az előadás „képzőművészetileg” is igényes legyen, a kicsiket esztétikai szempontból is nevelje.
A mesemondás, egyszerű szöveg és költészet, az ötletes színpadi játék, az igényes népzene és képzőművészet színvonalas, harmonikus ötvözete jellemzi A repülő kastély előadását, amely maradandó élményt nyújthat a gyermekközönségnek.
Niedzielsky Katalin
