A Bábos Drámaíró mindenkié

Szokták volt mondani, hogy „ha ezt tudom, bele sem vágok”. Meg hogy „soha többet”, „ma még a hátam közepére kívánom, de holnap már a jövő évit kezdem el tervezni”. És csak terveznek, csak belevágnak. Hát kérem, esetünkben a Békéscsabai Napsugár Bábszínház teszi ezt meg idén negyedik alkalommal a Bábos Drámaíróverseny megrendezésével. Annyi pontosítással, hogy a teátrum tagjaitól a „soha” szót nem hallottam még ebben az összefüggésben. Fussunk végig az eddig történteken.

 

Félmaratoni helyett maratoni

Az első egy ugrás volt az ismeretlenbe, a színházi drámaíró verseny kiegészítőjeként, a színház kistestvéreként beszállt a bábszínház is.

Lelkesedés, az előzmények nélküliség kiszámíthatatlansága, vad romantikája. Mint a sógorom, aki félmaratonit akart futni, de az elágazást elnézte, és véletlenül lefutotta a maratoni távot. ( A maratoni futások anyagcseréje c. dolgozatát most nem bontanám ki. A végén egy utalással visszatérek rá.)

Nos, ez az őrült rohanás jellemezte a munkatempót. Akkor a 4-es metró alagútját törte át a fúrópajzs. Lett is hadd le had. Tiborc, a frissdiplomás fúrópajzs-kezelő, valaha ő is volt fiatal és Bronson, a kis földalatti haver, aki gyorsítókon él, de Golyó, a tudálékos disznó is megküzdött a témával. Ki-ki a maga módján, de közönségszórakoztató formában. Fel sem merült, hogy nem lesz folytatás.

 

Iramfutó – nyúl nélküli futás

„Az elit futók többsége örül a nyulas versenyeknek, hiszen sok energiát spórolhatnak azzal, hogy a táv első felében nem kell a tempóra figyelniük, csak a nyulakat kell követniük, így könnyebben érhetnek el jó időeredményt.”

A fent említett lehetőség elszállt akkor, amikor a második év az első önálló, egyedüli bábos drámaírót hozta. Az előző évi tapasztalatok segítettek ugyan, de a színház nélkül, egyedül? Kit kell követni, ki fog követni? Ebben az információdzsungelben hogy fog kitűnni a rendezvény? Lesz-e kíváncsi látogató, néző a bemutatón.

Szóval kellett egy cseppnyi önbizalom…

A Hagyomány lett már a Cseppnyi Önbizalom Programból témájú írás aztán életre keltette Krachot, a szakadt kesztyűs varjú bábot, Pettyet, a lejárni képtelen felhúzható fémkaticát és az Utolsó Sárkányt, aki tárkonyos krumplilevest kívánt. És lett közönség, és lettek rajongók, és csodálatos előadások születtek. Aki látta a bemutatókat, annak az AC/DC I love rock and roll dallamára a Cseppnyi önbizalom! című átirat is eszébe kell jusson!

Maraton rutinnal

Ha megoldhatatlan probléma merül fel, nagyobbik fiam jelentőségteljesen rám néz, és annyit mond: „Vannak kapcsolataim!” A mondat a hencegő atkakirályt zseniálisan megjelenítő Schneider Jankó szájából hangzott, el. Egy mondat, egy közös élmény. Kevesen tudják, miért mondja ezt egy 10 éves fiatalember. A mi ügyünk, amit a „bábosdrámaírónak” köszönhetünk.

A családi szállóige az Atkáktól tüsszög? című cikkből indult ki, a harmadikon.

Ekkor már tudatosan készülődött a csapat: pontosan megtervezett felkészülés, a megfelelő kellékek, eszközök kiválasztása, előkészítése, ergonomikus ruházat kiválasztása, 3 napra elegendő energia, kipróbált italok, energiaszeletek bevetése, precíz erőbeosztás.

Valahogy így nézett ki a tavalyi versengés, persze nehezítve az első két esemény által támasztott elvárásokkal, úgy a közönség, mint a színészek, háttérmunkások részéről.

A bábos drámaírók eddigi történetét fűszerezzük még meg egy zseniális zenekarral, amely 3 év alatt legalább 3 cd-re való dalt szerzett, elég csak az Atkakirály, Pisilő pasiló, a Nyerő Erő vagy a Nem tágul a világ slágerekre gondolni, vagy éppen belehallgatni: https://www.youtube.com/watch?v=n49W4ZXxatY

Hogy idén mi várható? Izgalom, humor, heroikus küzdelem, fáradtság, öröm, félelem, taps, könnyek és 3 remek előadás. Mindezekről folyamatos tudósítás a Napsugár Bábszínház honlapján, Facebook oldalán.

Ui.:

Használati utasítás a közönség számára: péntek késődélután is be lehet kukkantani, de javaslom a szombat délelőtti, olyan 10 óra körüli szemlét, aztán az ebéd utáni 14 órás helyzetképet és a 16-17 óra körüli látogatást. És természetesen vasárnap 15 órától a bemutató, a verseny, a finis, a végkifejlet.

Ui#2.:

Na, aztán nagy lelkesedésünkben nehogy úgy járjunk, mint az 50 kilométeres gyaloglásban a világcsúcstartó francia Yohann Diniza, aki a 35.-dik kilométernél rosszul lett, és szó szerint besz.rt.

You may also like...

Akadálymentes verzió