Sok pollenallergiás számára ismerős a helyzet: egyik nap még alig érez valamit, másnap reggel viszont tüsszögéssel, orrdugulással és könnyező szemmel indul a nap. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy hirtelen „beindult” az allergia, valójában azonban gyakran a környezet pollenterhelése változik meg nagyon gyorsan.
A növények virágzása, a hőmérséklet, a csapadék és a szél együtt határozza meg, mennyi pollen kerül a levegőbe.
A száraz, szeles idő különösen kedvez a pollenszórásnak
A legtöbb jelentős pollenallergén növény szélporozta. Nem méhekre vagy más rovarokra bízza a virágpor szállítását, hanem óriási mennyiségű könnyű pollent juttat a levegőbe.
Meleg, száraz és szeles időben ezek a pollenszemek könnyen nagy távolságra eljutnak. Ez azt is jelenti, hogy az allergiás panaszokat nem feltétlenül a közvetlenül mellettünk növő növény okozza.
Egy távolabbi nyírfaállomány, füves terület vagy parlagfüves mező pollenje is elérheti a települést.
Eső után ezzel szemben gyakran átmenetileg javul a helyzet, mert a csapadék kimossa a levegőből a pollenszemek jelentős részét.
Nem egész évben ugyanazok a növények okozzák a problémát
A pollenszezon jóval korábban kezdődik annál, mint amikor a parlagfű virágozni kezd.
Enyhe időjárás esetén már tél végén megjelenhet a mogyoró és az éger pollenje. Tavasszal többek között a nyír, a kőris és más fák kerülnek előtérbe, késő tavasszal pedig fokozatosan megkezdődik a pázsitfűfélék hosszú szezonja.
Nyáron különböző gyomnövények kapcsolódnak be, majd augusztus és szeptember környékén a parlagfű válik az egyik legfontosabb allergénné.
Éppen ezért lehet hasznos egy pollenaptár hónapról hónapra, amelyből könnyebben áttekinthető, hogy az év különböző időszakaiban mely növények virágzása lehet jellemző.
A reggeli és délutáni terhelés sem feltétlenül azonos
A pollenkoncentráció a nap folyamán is változhat.
Ezt azonban nem lehet minden növényre és minden időjárási helyzetre egyetlen szabállyal leírni. A helyi növényzet, a szél és a levegő mozgása jelentősen befolyásolja, hogy adott helyen mikor alakul ki magasabb koncentráció.
Ezért érdemes a napi pollenjelentéseket és az időjárást együtt figyelni.
Ha több száraz, meleg nap követi egymást, és közben éppen egy számunkra problémás növény fő virágzási időszaka zajlik, nagyobb eséllyel erősödhetnek a panaszok.
A tünetek időpontja sokat elárulhat
Ha valakinek minden évben február végén kezdődik a tüsszögés, valószínűleg más allergént érdemes keresni, mint annál, akinek kizárólag augusztusban jelentkeznek panaszai.
A visszatérő időzítés ezért fontos támpont lehet.
Egy pollenaptár természetesen nem helyettesít allergológiai vizsgálatot, de segíthet összekapcsolni a tünetek időpontját az éppen virágzó növényekkel.
A Kertikék növényekkel és szezonális kerti témákkal foglalkozó anyagai ebből a szempontból különösen praktikusak, mert a növények virágzása nem elszigetelt adatként, hanem az év természetes ritmusának részeként jelenik meg.
Ha tehát egyik napról a másikra rosszabbul érzed magad, nem biztos, hogy maga az allergiád változott meg. Lehet, hogy egyszerűen éppen megérkezett annak a növénynek a fő pollenszezonja, amelyre érzékeny vagy.
