Mindenki kész van

Érdekes vasárnap reggel. Az utcán törött borosüvegek, a szombat esti láz maradványai, mellmagasságban elsuhanó, zavarodott galamb, a Luther utca úttestén vakmerően átugráló feketerigó pár. Miért nem repülnek? Ha meg már ugrálnak, miért nem a zebrán?
Zebrán ugráló feketerigó. A bábszínházban ezt a képet 3 perc alatt legalább tízféleképpen jelenítenék meg a versenyző csapatok.
Blogíró mindig a drámaíró versenyhez kanyarodik vissza. Biciklizés közben, borotválkozáskor, a párnájára dőlve, amikor magát is megijesztve, köszön az atkáknak. Ha a kedves olvasó visszanézi a korábbi bejegyzéseket, talán visszateszi a szekrénybe a sietve előkapott kényszerzubbonyt.
Hiszen a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban a III. Bábos Drámaíró Versenyen minden az alkotásról szól. Közel félszáz ember – színész, technikus, rendező, író, jelmeztervező, díszletező, súgó, zenész – dolgozik megfeszített tempóban, éjjel-nappal, hogy ma délután 3 órakor 3 előadás kerülhessen a színre. Olyan darabok, amelyek gondolata sem merült fel csütörtök délutánig.
Visszakanyarodva az antréhoz: 9 órakor vidáman lép be Blogíró a színházterembe, várva, hogy kezdődjön az 1-es csapat próbája. Majd döbbenten veszi tudomásul, hogy a háromnapos társulat a 8 órai kezdést követően már egy végső, finomító ismétlésnél tart. A végén Kolozsi Angéla rendező elégedetten zárja a próbát: „Én kész vagyok!” Platon Kuzmics Acari, alias Balázs Csongor csípőből tüzel: „Én is. Mindenki. Kész van. Teljesen.” IMG_2478 IMG_2490IMG_2460

You may also like...

Akadálymentes verzió