Életre kel Andersen meséje

A Vadhattyúk bemutatója – kiváló csapatjáték, magas színvonal

A szeretet erejéről mesél a gyerekeknek a Vadhattyúk bemutatója, amelyet H. C. Andersen története nyomán Király Levente írt színpadra. Legújabb produkcióját a Napsugár Bábszínház ötéves kortól ajánlja közönségének.

Niedzielsky Katalin kritikája

 

„A mese nem hal meg soha” – mondja Andersen egyik művében a láp asszonya, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a halhatatlan dán meseköltő 150 éve tartó népszerűsége világszerte. De tudja ezt az igazságot mindenki, akinek gyermekkorában olvastak mesét, és ma gyermekét vagy unokáját ajándékozza meg az irodalom, az olvasás felejthetetlen élményével. Életem meséje című önéletrajzi művében Hans Christian Andersen elmondja, hogy apja már pár napos korában vígjátékból olvasott fel neki, miközben hálátlan csecsemőként torkaszakadtából sírt. Arról is beszámol, mennyire elvarázsolta már kisgyermekkorától hazája, Dánia, „a költészet országa” szépségeivel, a népmesék, a gazdag történelem, a szigetek, az erdők világa. Leírja, mekkora hatással volt rá az apja által készített bábszínház, mennyire kötődött a közeli szegényház lakóihoz.

A boldog, mesébe illő gyermekkor azonban nem tartott örökké, apja korai halála után anyja újra férjhez ment, és az új családban megismerte, milyen a mostohasors, ami hamarosan arra késztette, hogy világgá menjen és idegenben próbáljon szerencsét. Műveiben a népmesei elemeket és a saját életéből hozott tapasztalatokat egyaránt feldolgozta.

A Vadhattyúk színpadi változata sok olyan elemet, számot, fordulatot tartalmaz, amely akár a magyar népmesekincsből is származhatna, ugyanakkor a legszebb mesekönyvek igényes illusztrációit idéző díszlet és jelmezek Andersen világát és hőseit keltik életre. A történetből kicsendülő örökérvényű igazságok, életbölcsességek pedig akár a mára oly’ jellemző mozaikcsaládok, külföldi munkavállalás és a távoli boldogságkeresés kérdéseire is adhatnak értelmes válaszokat.

XIX. Henrik királynak három fia van és egy leánya. Mostohaanyjuk azonban nem szereti férje gyermekeit, meg akar szabadulni tőlük, ezért a fiúkat vadhattyúkká változtatja, a kislányt vidékre száműzi, a dadájához. De szerencsére jól megy sora, vele van az édesanyjától örökölt kalendáriuma, amely átsegíti a nehézségeken, és még azt is elárulja, hogyan lehet visszaváltoztatni megátkozott bátyjait emberekké.

Hét év telik el – megint egy meseszám -, a királylány felcseperedik, beleszeret egy másik ország királyfiába, de neki sem árulja el a titkát. Komoly bajba kerül, mivel fogadalmához hűen és hogy testvéreit megmentse, nem szólal meg, boszorkánynak hiszik, majdnem elégetik. Persze a mese végén a szeretet győzedelmeskedik a gyűlölet fölött, és minden jóra fordul.

Már a szereplők bemutatása a középkort idéző ízléses és többfunkciós fadíszletben teljesen elvarázsolja a nézőt, mesébe illő ruhákba bújtak a színészek, a legszebb képeskönyvek figurái kelnek életre a bábokban. A bábszínészek és a bábok harmonikus együtt játszása – mint már annyiszor a Napsugár előadásaiban – magával ragadja a közönséget. A piramisra emlékeztető, tulajdonképpen sok-sok ablakot, paravánt váltogató építmény fantasztikusan működik a színpadon, egyszer filmbe, megkomponált fotóba illő kockák, máskor árnyjáték gazdagítja a komplex látványt.  

Lukrécia, a mostoha bonyolítja a cselekmény szálait, férjét, a királyt „mókusbárányként” kezeli. Azt mondja, ideje a három fiút elengedni a nagyvilágba, kalandokra, hogy sárkányokkal, lovagokkal küzdjenek meg, de valójában – gonosz varázslattal – hattyúvá változtatja és elüldözi őket a háztól. Ármin, Boldizsár és Kázmér, a három királyfibáb hattyúvá változtatása, átalakulása, lámpás tánca, röpülése, majd a visszaváltoztatás fantasztikus koreográfia, az előadás csúcspontja; kiemelkedő a palotaépítmény ketreccé, állatok óljává változtatása, lírai jelenet a dadus meséje, szövőleckéje, a kivilágított kalendárium fellapozása.

Az átok miatt a királyfik napfényben hattyúk, sötétben emberek, de még a királylányt is varangyosbékává változtatja Lukrécia. A kalendárium tanácsára csalánból szőtt ingekkel sikerül Sárikának visszakapni testvéreit, a gyűlöletet legyőzi a szeretet, megmenekül a máglyától, és három bátyján kívül még egy királyfit hoz haza magának, illetve apjának.   

A fordulatokban és érzelmekben gazdag, gondolatébresztő meséből a Blattner-díjas Rumi László rendezett látványos, szórakoztató, nagyszerű előadást és játékteret. Balázs Csongor, Biró Gyula, Czipott Gábor, Czumbil Örs, Csortán Erzsébet, Gyarmati Éva, Soós Emőke kiváló csapatjátéka keltette életre Andersen világát, Király Levente átdolgozását. A meséhez Krulik Zoltán (Makám Zenekar) komponált zenét, amelyet új hangszerelésben Lovas Gábor, Rákóczi Antal, Schäfer Szilveszter szólaltatott meg profi szinten.

A Vadhattyúk előadása, amely a szeretet erejét, az egymásra figyelés, gondoskodás, ragaszkodás fontosságát mutatja fel, tartalmában, hangulatában és mondandójában már az advent, a karácsony közeledtét is hirdeti. De ami még ennél is fontosabb, az az, hogy örökérvényű üzenettel és magas színvonalú művészi élménnyel engedi el a gyerekeket és az őket kísérő felnőtteket is a bábszínházból.

Niedzielsky Katalin   

You may also like...

Akadálymentes verzió