Rongy alak ez az Elek!

Rongy alak ez az Elek!

A Napsugár zenés vásári szatírája minden korosztálynak

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház február 27-ei premierje majdnem napra pontosan méltó megemlékezés Veress Zoltán erdélyi magyar író, költő, műfordító 80. születésnapjáról. A kolozsvári származású, három éve Svédországban elhunyt szerző Rongy Elek, a példakép című verses meséjéből Béres László rendezett zenés vásári szatírát. Az Ibsen Stúdiószínház közönsége – a legkisebbektől az idősebbekig – remekül szórakozott a látványos, hangulatos előadáson.

(Niedzielsky Katalin kritikája)

Vándorkomédiások csalogatják a közönséget a mulatságra, ekhós szekér, zenebona és ritmusok fokozzák a hangulatot. Nem gyakran fordul elő, hogy mindjárt a bábelőadás elején figyelmeztetik a nagyérdeműt: amit látni fog, az egyáltalán nem a jó példa, nem követendő dolog, viszont tanulságos. Rongy Elek, az 1974-ben íródott mese hőse az előadás narrátora szerint „akár celeb is lehetne”, akkor a címmel ellentétben mégsem igazi példakép?

A bábok és a színészek, zenészek együttes játéka határozza meg ezt a darabot, amelyhez a tervezők igényes munkát végeztek, a jelmezek beszédesek, és a színészek teljes alakjukat, sőt arcukat adják a produkcióhoz. S még valamit: időnként „kívülről” kommentálják, magyarázzák az eseményeket, beavatnak a fejleményekbe, segítenek értelmezni mindazt, amit látunk.

Nagy Maca, az anyakoca hasán 12 rózsaszín újszülött malacka csüng, nyugalma „sosesincs”, a gyerek azonban nagy kincs. Ráadásul a disznó mamán rajta maradt valahogyan korábbi szaporulatból fia, Rongy Elek, aki semmire se jó; disznófősajt akar lenni, de hiányzik a szorgalma, hogy bármit tegyen, elérjen. Anyukája némi protekció révén segíti, egyetemre kerül, de ahelyett, hogy tanulna, megbecsülné magát, ott is csalással akar érvényesülni. Ezt a törtető, nagyravágyó malacot érdekei motiválják, a szívére nem hallgat, gátlástalanul kifúr másokat az állásukból, hogy saját magának előnyt szerezzen. Mi, felnőttek láttunk már ilyet… Elrettentő példakép ez az Elek – emlékeztet a lényegre a narrátor. S a gyerekekhez fordulva hozzáfűzi: ilyen csúnya dolgokat sose kövessetek el, amiket Elek csinált!

Jó kis tanmese, szellemes, szórakoztató. A szereplők állatok, pontosabban disznók, a világirodalom gazdag az állatmese műfajában, klasszikus módszer ez arra, hogy emberekről, társadalmi jelenségekről mondjunk véleményt. Veress Zoltán modern mesét mond, pontosabban vidám verseket, és egyszerű zene, hangulatteremtő látvány színesíti a történetet.

A főszerepet Biró Gyula játssza, énekli, táncolja kedvesen – bábbal és színészként. A legváltozatosabb alakításokat Soós Emőkétől látjuk, aki Nagy Maca, a mesélő, mangalica, a szőke Jaguáros, a bajszos hentes figuráit váltogatva igazán remekel a színpadon. Lovas Gábor és Rákóczi Antal a két vándorkomédiás, azaz zenész; nagy ötlet a kettőjük által mozgatott, hangszerekkel gazdagított szekér, amely egyszerre forgószínpadként, paravánként funkcionál, a zenészek dolga a jelenetek kapcsolása, váltogatása. Csiki Csaba ötletes tervei adják a látványt, Cári Tibor zenéjére Darida Ildikó tervezte a koreográfiát. A dramaturg Tasnádi-Sáhy Péter volt.

A szintén kolozsvári Béres László a bemutató után elmondta, hogy Veress Zoltán meséi meghatározóak voltak az életében, korosztálya a Tóbiás és Kelemen, Irgum-Burgum Benedek és a Rongy Elek, a példakép című meséken nőtt fel. A szociológus, színházi rendező a prózától a musicalig minden műfajban alkotott már, és nem először rendez Békéscsabán. Két éve a Hófehérke és a hét törpe című előadást rendezte a Napsugár Bábszínházban, tavaly előtt a drámaíró versenyen Pozsgai Zsolt Öreg üreg művét vitte színre, tavaly a Jókai Színházban a Bernarda Alba házából komponált nagyon eredeti, világszínvonalú előadást.

Bármit állít színre, alapvető célja, hogy az előadásban minden korosztály megtalálja a magának való csemegét, a bábbemutató az egész családnak élvezetes legyen. A gyerekeket egyenrangú partnernek tekinti, fontosnak tartja, hogy a színpadi történés ne legyen számukra lekezelő. Minél nagyobb, tapasztaltabb a néző, annál többet ért meg az előadás mélyebb tartalmából. A látványt, a zenét, a verseket azonban a legkisebbek is élvezik, majd később a játék ötleteit is díjazzák, átlátják, melyik szereplő jó és melyik gonosz. A felnőtteknek nyilván többet mond a zenés vásári szatíra, hiszen ők már saját tapasztalatuk alapján párhuzamot vonnak a valósággal, a körülöttük lévő világgal.

  • Mai vásári komédiázást igyekeztem rendezni, nem csinnadrattát, azt kerestem, hogyan lehet normális modern eszközökkel ebben az információ- és látványbombában, amelyben élünk, a túl sok látvány, túl sok információ ellenére a magunk útját járni – hangsúlyozta Béres László. – A színészi játék és a bábok együttese jól beleillik a vásári szatíra nyelvezetébe. Tulajdonképpen bábok, színészek, óriásbábok egyszerre játszanak, és ebben a játékban nagyon fontos a színész teljes alakja, arca, felső teste, jelenléte, általa a szereplő jobban él. A lényeg, hogy hiteles legyen a játékstílus. Amikor a színész kilép, reflektál, hitelesen kommentál, jelen van, a néző és a játszó között élő kapcsolat jön létre.

Rongy Elek történetét az óvodás és iskolás bérletben egyaránt láthatják a gyerekek, de a bábszínház előadása kellemes szórakoztatást ígér a felnőtteknek is.

Niedzielsky Katalin

You may also like...

Akadálymentes verzió