Én is szeretem a paradicsomlevest!

A Napsugár Bábszínház ajándékmenüje óvodásoknak és kisiskolásoknak

 Bérleten kívüli előadás premierjével lepte meg közönségét a Napsugár Bábszínház március 8-án, vasárnap délután az Ibsen Házban. Lackfi János 2014-ben megjelent Paradicsomleves betűtésztával című verseskötete alapján Csortán Zsóka rendező „főzött” ínyenc gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt kedvére való ételsort. A sziporkázóan szellemes, vidám költeményekhez Lovas Gábor komponált hangulatos, szép zenét. Az ízléses, színes látványvilágot L. Deák Réka álmodta színpadra.

(Niedzielsky Katalin kritikája)

 Tarka építőkockák óvodások népszerű jeleivel – katicával, pöttyös labdával, virággal –,rajtuk három kedves gyerek ugrál, a színészek a bábok. Két lány és egy fiú tarka ruhában, a menza étkeit sorolják, azaz éneklik. Hamar kiderül, hogy a gyerekek a tojáslevesnél jobban kedvelik a szilvásgombócot meg a fagyit. De hát ebben nincs semmi meglepő. Hatalmas kondér sétál be a színpadra, és a tányéron máris óriási nudlikat látunk, amik önálló életet élnek, azaz táncolnak. Az óvodás jelek rejtett ablakocskákként funkcionálnak, és sorra elnyelik a nudlikat.

Mozgalmas, pergő játék, variációk a mackósajtra, kígyó és kakaóscsiga táncát látjuk, jópofák a gyermekszájtörténetek, megnevettetik a kicsiket és a nagyokat. A gyerekeket az oviba és a suliba, a szülőket az immár felnőtt gyermekeik kiskorába repítik vissza. Ovisteát szippanthat jelképesen hatalmas szívószálakból, azaz csövekből az első sorokban ülő nézősereg. A paradicsomos káposztáért talán nem rajongott mindenki annak idején, én biztosan nem, pedig a finom zöldség és a leves a kedvencem.

Fantasztikus jelenet a tojásleves úszó foszlányainak, maszatainak imitálása a lyukas fehér lepedővel, majd a felleg hirtelen csónakká alakítása és az evezés! Már-már egy kis szerelem bontakozik az etetős versek, dalok közepette, de érkezik a serpenyő, amiben csodálatos palacsinták sülnek, rántotta készül. Az edényt hirtelen gitárként pengetik, hegedűként, csellóként szólaltatják meg – mennyi ötlet!

Aranyos a fiú, aki a sok fogás és játék ellenére mindig komoly dolgokkal próbálkozik: apukáját idézi, hogy mit nem szabad egy gyermeknek. Tilos például csúfolni az öregeket. Erkölcsi nevelés után itt a mákostészta, és Lackfi János szójátékai tényleg kifogyhatatlanok, nem hiába kiváló költő és gyakorló sokszoros apuka.

Csak egy villanásra, mert többre ilyen ritmusnál nincs idő, eszembe jut: lehet, hogy a menzakaja örök? Évtizedek alatt nem sokat változik? Még nem sikerült megreformálni, hogy egészségesebb legyen? De már zakatol is a fagyigép, készülnek az óriási gombócok. Labdák röpülnek a közönség felé, néhány visszapattog a színészekhez; az első sorból egy apróság négykézláb igyekszik utána, befelé a színpadra. Még egy kis „reklám” a finom, színes krokodilos fogkrémnek, majd használati utasítás a fiú és a lány vécéhez. Tényleg, mindig és mindenütt gond, hogy anyuka vagy apuka melyik vécébe vigye ellentétes nemű gyermekét!

„Legjobb a betűtészta,
kiolvasom a tányért,
akárcsak egy jó könyvet,
ilyet ki se találnék!” – dúdolom magamban előadás után. Nekem ízlett, kedves volt és szellemes, a gyerekek élvezték, a szülők főleg, hiszen ki ne nosztalgiázna szívesen a régi szép időkön?! Volt itt minden, amit szeretünk, no meg a fujfujj kaják. A fogások közé lopott tanmesékről, illemszabályokról nem is beszélve. Ha nem mosunk fogat, ha sötétben olvasunk, ha nem hordunk sapkát, ha, ha, ha… Én magamra ismertem, és ma már kicsit jobban megértem a gyermekeim egykori reakcióit.

A zenés, verses játékkal a bábszínész Czumbil Emőke és két színész, Köböl Lilla és Biró Gyula idézte fel a kedvenc és a nem annyira kedvelt óvodai és iskolai ízeket, illatokat, Bajusz Gergely fénytechnikájával fűszerezve.

A Paradicsomleves betűtésztával című produkciót vidéki felkérésre bárhová elviszi a Napsugár Bábszínház, hiszen a kevés szereplős, könnyen mozgatható díszletes előadás alkalmas az utaztatásra – ezt már Csortán Zsóka mondta.

• Ebben a teljes alakos ritmusjátékban próbálunk mindenből bábot varázsolni, a tárgyakat mozgatjuk úgy, hogy mindez a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt szórakoztató legyen. Lackfi János azonos című kötetéből válogattunk verseket, és igyekeztünk a darabba belepakolni mindent, amit csak a bábszínház eszközeivel lehetett. Nagyon jó a lelkes fiatalokkal dolgozni, igazi alázattal állnak a munkához. Együtt ötletelünk, ez abszolút közös munka, az ötlethalmazból rengeteget kipróbáltunk, mi már akkor jól elszórakoztattuk egymást – beszélt a rendező az előadás jelentőségéről.

Mint megtudtuk, a produkcióval a Napsugár Bábszínház augusztusban szerepel a pécsi Síppal, dobbal fesztiválon, és addig tartják műsoron, amíg itthon és a megyében, illetve azon túl is kereslet lesz rá. Általában hat hét az ideális próbafolyamat, előfordul azonban, hogy kevesebb. Itt rengeteg a szöveg, ráadásul vers. Ilyen szempontból Csortán Zsóka szerint az előadás jó gyakorlás volt a színészeknek a legközelebbi premierhez. Április 11-én ugyanis az Emese almáját mutatják be, amely Kiss Ottó költő azonos című és a Csillagszedő Márió kötetéből készül. A történet két óvodás barátságáról szól, mélyebb tartalma pedig arra utal, milyen nehézségekkel kell a gyereknek otthon szembenéznie a szülők válása miatt.

Niedzielsky Katalin