A második nap fellépői

A második nap fellépői:

  • Bartha Tóni Bábszínháza – Paprika Jancsi 

Az 1996 óta működő bábszínház egyetlen tagja Bartha Tóni. A vásári bábjáték olyan tradicionális műfaj, melyet minden esetben egyedül játszanak. Paprika Jancsi régebb óta létezik, mint Vitéz László; Bartha Tóni élesztette újra ezt a figurát, és lassan 20 éve járja az országot, hogy elvigye az élményt a legkisebb faluban élő gyerekeknek is.

A történeteket Kiszely Ágnes és Zalán Tibor gondolta újra és vetette papírra.

Paprika Jancsi hol Amerikába, hol Rákóczi idejébe repít el bennünket. Kellemes szórakozást nyújt felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt.

Részlet Bartha Tóni Paprika Jancsi című előadásából:

Fotók Bartha Tóni Paprika Jancsi előadásából:

 

 

  • Vojtina Bábszínház

Az 1975 óta bábozással foglalkozó Vojtina 1993-tól Debrecen város hivatalos bábszínháza, mely nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a közönséget. A műsorterv gerincét a magyar népmesék jelentik, de más népek meséiből, illetve a nagy mesegyűjtők írásaiból is válogatnak. Évadonként 4-5 előadást mutatnak be, és az előző évadokból 4-5 előadást tartanak repertoáron. Minden esetben arra törekszenek, hogy a mesei alapprobléma a ma gyermekéhez szóljon, az előadás színrevitele viszont minden életkor számára értelmezhető legyen. 1996-ban a színpadi játékok mellett játszószínház néven életre hívtak egy interaktivitásra épülő, bábos eszközöket használó kamaraszínpadot. Ehhez kialakítottak egy munkacsapatot, így jött létre az egy bábszínházon belül működő két társulat, melyek remekül kiegészítik egymást. Kezdetben az interaktivitás, a közvetlen kontaktus, a játékba hívás és a közös bábkészítés volt a céljuk. Mára bábkészítő, -táncoltató foglalkozásaik, kamarajátékaik, is vannak, amelyek mind a színházi eszközökkel való közvetlen nevelést, együttjátszást, közös élményszerzést szolgálják.

A kis December király

Szerző: Axel Hacke

Dramaturg: Gimesi Dóra

Tervező: Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző: Márkos Albert és G. Szabó Hunor

Koreográfus: Fosztó András

Rendező: Kuthy Ágnes

Szereplők: Hajdú Péter, Hell Krisztina, Nagy Mónika, Reschofsky György,

Telenkó-Oláh Tímea

Kis December király olyan kicsi, mint a kezed. Olyan kövér, mint egy lufi. Olyan neveletlen, mint a kistesód, és olyan vicces, mint a barátod a szomszédból. Ha kis December király veled van, gumimacit dobál a kakaódba, összegubancolja a cipőfűződet és meséket súg a füledbe a metrón. Például a sárkányról, aki megtámadja a dolgozóba induló felnőtteket. Vagy a matektanárnődről, aki valójában balerina. Meg az álmokról, amelyeket kis, színes fiókokban tart a szobájában. Ha kis December király veled van, legszívesebben egész nap ugrándoznál és vigyorognál, miközben a felnőttek furcsán néznek rád, és fejcsóválva azt mondják: „ejnye” meg „nahát” és „még ilyet”. Ha kis December király veled van, a szürke hétfő tarka hétfő lesz, a vánszorgó kedd táncos lábú kedd, az unalmas szerda kalandos szerda. És amikor egy szép, napsugaras csütörtökön kis December király elbúcsúzik tőled, már egyedül is tudsz majd álmot választani, mosolyogva járni, sőt, még az is lehet, hogy te leszel az, aki legyőzi a sárkányt.

Részlet a Vojtina Bábszínház A kis December király című előadásból:

Fotók a előadásból:

 

 

  • Fekete Dávid: Törökvész vitéz, avagy Vitéz László és a törökök

„Réges régen, hajdanában, mikoron még a török uraskodott a kicsi Magyarországon, élt egy legény, kit csak úgy emlegettek, hogy a Törökvész Vitéz. Bizony még az öreg ördög is kéthetes búskomorságba esett, ha meglátta vitézünk piros sipkás kobakját dalolva közeledni. Mert jaj volt annak, aki valamely gonosz fondorlat elkövetésén mesterkedve találkozott az igazságosság hétmázsás pofonjaival. Tréfás történet, melyben minden és mindenki a helyére kerül, no meg kiderül, hogy mióta tud a magyar nyugodtan aludni…” A Korngut – Kemény Alapítvány jóváhagyásával. Az előadás 2013-ban elnyerte az év legjobb utcaszínházi előadásának járó „Pierrot” díjat a Nyíregyházi Vidor Fesztiválon.

Részlet Fekete Dávid Törökvész vitéz című előadásából:

 

Fotók Fekete Dávid Törökvész vitéz című előadásából:

 

 

  • Mikropódium

A Mikropódium családi bábszínház 1995-ben alakult abban a reményben, hogy egy különleges bábszínház jelenik meg a magyar színházi-bábszínházi palettán. Erre a kicsi színházra leginkább különlegesen apró mérete jellemző. Mind a színpad, mind a bábok parányiak, egy egész előadás elfér egy kis bőröndben. Mégis, amikor megnyílik ez a kis bőrönd, valóságos csodára számíthat a közönség. Az életszerűen mozgó bábok szöveg nélkül mesélnek történeteket, érzéseket, hangulatokat. Kívülről nézve tehát minden parányi, de a hatás, amit az előadások elérnek nagyon nagy, a nézők eddig még nem tapasztalt élményt kapnak a piciny báboktól, és valószínűleg sokáig megőrzik ennek a varázslatos bábszínháznak az emlékét. Igen, valóságos varázslat a nézők szeme előtt megjelenő játék – bűvészhasonlattal élve –, a mikromágia. A közvetlenül közelről látható mozgás, mozgatás és az előadások finomsága, érzékenysége okoz felejthetetlen élményt a közönségnek. A hazai játékok mellet ezek az előadások 1997-től nemzetközi turnékon vesznek részt, eddig több mint 150 nemzetközi fesztivál látta vendégül ezt a parányi bábszínházat. A felnőtt- és gyermekközönség megismerhette ezeket az előadásokat Európa valamennyi országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, de éppúgy Japánban, Koreában, Hong-Kongban, Kínában, Taiwanon.

Lénárt András : STOP

Szerző, tervező, rendező, szereplő: Lénárt András

Az előadás teljes címe: STOP, állj meg és nézz! Azért kapta ezt a címet, mert  Lénárt András egy különleges szabadtéri előadást szeretett volna készíteni. Nem egy hangos, dobokkal, kiabálással csalogatót, hanem egy intim, kedves, érzelemben gazdag játékot azoknak, akik érzékenyek a finomságokra, akik oda tudnak figyelni egy másfajta megjelenésre, közlési módra. Azoknak, akik pár percre meg tudnak állni egy ilyen szabadtéri előadás mellett, elfelejtve a rohanást, a mindennapi gondokat.

Hazai és külföldi szakmai visszajelzések szerint elmondható, hogy jelenleg ez a játék a legismertebb, a legtöbb külföldi fesztiválon látott magyar bábelőadás, emellett az Egri Értéktár által befogadott kulturális érték. Unikum!

Részlet Lénárt András STOP című előadásából:

Fotók Lénárt András STOP című előadásából:

 

  • Pavel Vangeli (Csehország) – Prága, az elvarázsolt város

Pavel Vangeli egyszemélyes bábos és színjátszó, aki bábokkal, maszkokkal és tárgyakkal előadott saját szerzeményeit alkotja, írja és rendezi. Bábozást a Prágai Színművészeti Akakdémián (DAMU) tanult. Ugyanabban az időben szerepelt a jól ismert mozdulatalapú Kresadlo színházban is. Tanulmányai befejezése után (1977) Pavel a világhírű cseh Divadlo Spejbla a Hurvinka marionettszínházhoz került mint bábos. Később úgy döntött, hogy egyedül dolgozik mint szabadúszó bábos, fiatal közönségek részére a szocialista Csehszlovákiában. 1989 előtt utcai előadóként próbálkozott, később a prágai Károly hídon dolgozva zsinórbábjaival továbbfejlesztette utcai munkásságát. Ezekből a vázlatokból alkotta később a jól ismert Swinging Marionettes show-ját. Számos hírneves bábfesztiválon való szereplése után – Gent (Belgium), Charleville Meziéres (Franciaország), Segovia (Spanyolország) – meghívást kapott más európai, ázsiai és dél-amerikai báb- és utcai fesztiválokra. Pavel Vangeli több mit 16 nemzetközi báb-, utcai, előadó-művészeti és zenei fesztiválon játszott.

Szerző: Pavel Vangeli

Dramaturg: Pavel Vangeli

Tervező: Robert Smolík

Zene: Mozart, Haydn, Vejvanovský, régi zenegépek és klezmer

Rendező: Pavel Vangeli

Szereplők: Pavel Vangeli és Miloš Kovařík

Egy kisfiú, Christopher, és nagybátyja, Albert kalandos utazást tesznek egy elvarázsolt városban. Régi házak, paloták és templomok kapui és ablakai tárulnak ki, amikor Albert bácsi bekopogtat rajtuk. Számos színes figurával találkoznak, akik felidézik a középkori és reneszánsz Prága atmoszféráját. Egy csillagász, egy őrült alkimista és egy titokzatos rabbi képviseli a cseh, német és zsidó kulturát, amelyek különösen nagy befolyást gyakoroltak erre a városra. A kis Christopher veszélybe kerül, amikor elrabolják az ördögök, és csak Albert segítségével sikerül megmenekülnie. A helyzet hirtelen teljesen megváltozik, és Christopher az egyetlen, aki megmentheti Prágát a veszélyes szörnyetegtől, Gólemtől. Az előadás a látványra épül, minimális szöveggel. Játékos Mozart-harmóniákkal a zene teremti meg a darab atmoszféráját, a klezmer és régi zenegépek adnak pezsgő ritmust és misztikus hangzást az előadásnak. A történetet különféle bábok, maszkok és élő szereplők adják elő.

Részlet Pavel Vangeli Prága, az elvarázsolt város című előadásából:

 

 

  • Ládafia Bábszínház – Az ördög kilenc kérdése, avagy bábokkal való játék szerelemről, házasulásról, ördögi csalárdságról

A Ládafia Bábszínház világot jelentő deszkái kerekekre szerelt fenyőfákból valók. Társulata: bábok hársfából faragva, öltöztetve. Kellékei: a hajdan volt mindennapi élet lassan homályba tűnő megannyi eszköze. Mindez azért, hogy népmeséink könyvekbe kötözött „lélekzete” újra szélfútta lehessen. A Ládafia Bábszínházban az előadások szabad ég alá teremtetnek, és a felhasznált anyagokkal, eszközökkel egy olyan világ idéztetik meg, mely egykoron meséink bölcsője volt. Az ördög kilenc kérdése, avagy bábokkal való játék szerelemről, házasulásról, ördögi csalárdságról.

Szerző: népmese alapján Néder Norbert, Dramaturg, tervező, zeneszerző, rendező: Néder Norbert.  Szereplők: Szluka Judit, Néder Norbert

Egy legény az anyai tiltás ellenére világnak indul, hogy feleséget találjon. Útközben át kell kelnie egy hídon, ami természetesen az ördögé… S ez mivel jár? Többek között 9 kérdés terhével, mely élet és halál közé tesz sorsot és jövendőt.

Részlet  Néder Norbi Az ördög kilenc kérdése című előadásból:

Fotók Néder Norbi Az ördög kilenc kérdése című előadásból:

 

 

  • Wayang Színház (Indonézia)  – Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág

Szerző: jávai mese adaptáció

Dramaturg: Börszörményi Nagy Katalin

Tervező: Szarka Andrea

Zeneszerző: László Lilla, Szatai Márton, Szilágyi Péter

Koreográfus: Irda Risdiarti

Rendező: Dus Polett

Szereplők: Urbán Szibilla, Irda Risdiarti, Polgár Virág, László Lilla, Szentirmai Boglárka, Szatai Márton, Dus Polett

2011 nyarán jött létre az első hazai magyar nyelvű wayang előadás, az ” Esőkirály és a szépséges Jázminvirág”  melyet az Indonéz Művészeti Akadémia valamikori növendékei és egy hazánkban élő jávai táncművész játszanak. A darab rendezőjének, Dus Polettnek fontos célja volt, hogy az esztétikai és színházi élmény mellet e távoli kultúra jelrendszere értelmet nyerjen. A jávai tradicionális tánc, gamelán zene és az árnyékszínház, wayang kulit különböző bemutatókon szerepelt már, de ez az első hazai produkció amely ötvözi és értelmezi a jávai színház elemeit. A megértést és a befogadást segíti , hogy a  táncosok mozdulatai, a mese-és a zene szoros egységet alkotnak a bábok mozgásával.  Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág mese magyar nyelven hangzik el, élő gamelán zene kíséri az előadást. „ Réges régen történt, a Nagy Nap ragyogása alatt. Szerelem és virágillat szállt a levegőben. Egy pillantás amely megduzzasztotta a könnyek folyóját. Egy vágyakozó lélek, aki megtanult repülni. Egy szó, mely sokat ígért, a fiú, aki nagyra vágyott és a madár,ki nem repült elég sebesen…..” A jávai eső eredetmeséjének feldolgozása, tradicionális jávai tánccal, élő gamelán zenével és wayang kulit árnyjátékkal. A Szellemi Világörökség részét képező  wayang kulit még mindig meghatározó művészi forma Indonéziában. A gyönyörűen kidolgozott, csipkézett és festett bőr bábukkal életre kel több száz év szellemi tanítása. Vászon és árnyék. Valóság és káprázat az emberi és az isteni szféra találkozása. A táncosok és a bábok mozdulatainak harmóniája, a mese-és a zene folyama varázslatos közeget teremtenek.

Részlet a Wayang Színház Esőkirály és a szépséges Jázminvirág előadásából:

Fotók a Wayang Színház Esőkirály és a szépséges Jázminvirág című előadásából:

 

 

  • Harlekin Bábszínház

1965 szeptemberében lelkes középiskolásokból jött létre az Egri Bábszínpad, amelyből 1985-ben a Gárdonyi Géza Színház tagozataként, a vidéki bábszínházak közül másodikként, megalakult a Harlekin Bábszínház. A repertoár összeállításánál fontos szempont, hogy a világ meseirodalmát, a magyar népmeséket és kortárs magyar írók műveinek bábszínpadi átdolgozásait is műsorra tűzzék. Az utóbbi években a bábszínház kiszélesítette programját, hiszen fő feladatának tekinti, hogy a közönség lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget a magyar és világirodalomi kultúra kincseinek megismerésére színvonalas előadások bemutatásával, a művelődés és oktatás igényét megfogalmazó elvárásokkal összehangoltan. Az egri székhelyen kívül Heves megye és az ország más régióinak településein is rendszeresen jelen vannak előadásaikkal. A 2006-ban felújított épületben kuriózumnak számít, hogy a megújult színpadtér, technika és műhely mellett egy stúdiószínpadot is kialakítottak.

Hamlet

Szerző: William Shakespeare

Dramaturg: Khaled Abdo Szaida

Tervező: Jakob Nóra

Rendező: Somogyi Tamás

Szereplők: Horváth Virgil m.v., Mészáros Pancsa, Kosznovszky Márton, Soó Gyöngyvér, Sóvári Csaba, Molnár Zsófia Boróka

„Ne tűrd, hogy Dánia királyi ágya a vérfertőzés posványa legyen! De bárhogy is jársz el ebben az ügyben, ne tervezz anyád ellen semmit. Őt bízd a tövisre, mely szívében ül, szúrja az úgyis. Mennem kell azonnal, ég veled! Ég veled! És tarts eszedben!” Hamlet herceg apja rejtélyes módon meghalt, és alig két hónap elteltével nagybátyja elveszi anyját, így helyette ő kerül a trónra. Mit tehet egy fiatal fiú, ha apja szelleme meglátogatja és bosszúra szólítja őt? Túléli-e barátság, szerelem, túléli-e ő maga, ha egyedül kell szembenéznie egy képmutató és ellenséges világgal? Örök érvényű kérdésfelvetések fiatalok által fiataloknak elmesélve egy friss, szemtelen, határfeszegető bábszínházi formanyelven keresztül.

Részlet a Harlekin Bábszínház Hamlet című előadásából:

 

Fotók a Harlekin Bábszínház Hamlet című előadásából:

You may also like...

Akadálymentes verzió